Egészség szív érrendszeri. Szívet érintő veszélyek
Így teszteljük le, hogy egészséges-e a szívünk Így teszteljük le, hogy egészséges-e a szívünk A keringési panaszok sok esetben szinte teljesen észrevétlenül alakulnak ki, akad azonban néhány egyszerű módszer, amelyek segítségével bármikor könnyen ellenőrizhetjük, van-e okunk aggodalomra.
Milyen tényezők tehetők felelőssé a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásáért?
Magyarországon évente átlagosan több mint 60 ezer ember halálát okozzák szív-érrendszeri megbetegedésekaz esetek mintegy egyhatoda pedig 65 éves kor előtt következik be. Egyebek mellett ezek a számok is jól mutatják, mennyire fontos, hogy kellő tudatossággal álljunk szívünk és vérkeringésünk egészségének megóvásához.
Ennek az egészséges, szívbarát életvitel éppúgy nélkülözhetetlen alappillére, mint az, hogy odafigyeljünk testünk akár egészen apró jelzéseire, amelyek kóros eltérésekre utalhatnak. Egészség szív érrendszeri alábbiakban néhány olyan egyszerű eszközt mutatunk be, amelyek bár nem pótolhatják egészség szív érrendszeri szakszerű orvosi kivizsgálást, de adott esetben még azelőtt felkelthetik valamilyen kardiovaszkuláris betegség gyanúját, hogy abból súlyosabb probléma alakulna ki.
Másfél perces lépcsőteszt Spanyol kutatók egy, vérnyomás ingadozás idős korban Európai Kardiológiai Társaság ESC as tudományos kongresszusán bemutatott tanulmánya szerint némi lépcsőzés jó támpontot nyújthat szívünk egészségének felméréséhez. A kutatásba olyan önkéntest vontak, akiknél tüneteik alapján felmerült a szívkoszorúér-betegség gyanúja, esetleg volt is már erről diagnózisuk.
Néhány meglepő megállapítás
A résztvevőket előbb futópadon tették ki megterhelésnek, így felmérve szervezetük teljesítménykapacitását, majd négy emeletet kellett gyors tempóban felfelé lépcsőzniük. Mindent egybevetve a kísérlet eredményeiből kirajzolódott, hogy azok körében, akik másfél percnél lassabban értek fel a lépcső tetejére, szignifikánsan nagyobb arányban mutattak ki abnormális szívműködést a futópados teszten, mint azoknál, akik nem egészen egy perc alatt felszaladtak mind a négy emeleten.
Mindezek alapján a spanyol kutatócsapat arra a következtetésre jutott, hogy akinek máskülönben nincsenek mozgásszervi panaszai, és sehogy sem tud másfél perc alatt négy emeletet lépcsőzni, annak javasolt orvossal konzultálnia egy részletesebb kivizsgálás végett.
Ezekkel óvhatjuk szívünk egészségét Szívünk a keringés motorja, az egyik legaktívabb izomcsoport a szervezetben.
A szív- és érrendszer vizsgálata
De hogyan óvhatjuk működését, mit kell tennünk a megfelelő védelméért? Mérjünk pulzust és vérnyomást Az automata vérnyomásmérők korában csupán egy kisebb egyszeri beruházást igényel, hogy egy diagnosztikai szempontból egészség szív érrendszeri hasznos eszközzel bővítsük otthonunk felszereltségét.
Számos márka termékei közül válogathatunk, és ezek jellemzően egyaránt alkalmasak az aktuális vérnyomás és pulzus meghatározására.
Két olyan vitális paraméterről van ráadásul szó, amelyek egyaránt sokat elárulhatnak szív-érrendszerünk állapotáról.
Leegyszerűsítve a vérnyomás azt az erőhatást jelöli, amelyet ereink belső felszínére fejt ki a bennük áramló vér, míg a pulzus szívdobbanásaink üteméről ad tájékoztatást. A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter, a vérnyomásmérők pedig két értéket jelenítenek meg.
Ezek közül az első érték a szisztolás vérnyomás, amelyet a szív összehúzódásakor lehet mérni, a második pedig a diasztolés vérnyomás, amely a szívizomzat elernyedésekor mutatható ki. Amennyiben többszöri alkalommal is e tartományon kívülre eső értékeket mérünk, érdemes orvoshoz fordulni.
A kezeletlen magas vérnyomás hipertónia hosszú távon súlyos szövődményeket okozhat. A lépcsőzés jó támpontot nyújthat szívünk egészségének felméréséhez.
Fotó: Getty Images Szintén beszédes lehet a nyugalmi pulzus, amelyet az Amerikai Szív Társaság AHA ajánlása szerint a reggeli ébredést követően a legcélszerűbb mérni, mielőtt még meginnánk a napindító kávénkat. Bár e téren jelentős egyéni különbségek lehetnek, általában véve azt lehet mondani, hogy a legtöbb felnőttnél a percenkénti 60 és közötti pulzusszám tekinthető normálisnak, bár igazán edzett sportolóknál a es nyugalmi pulzus sem kórosan alacsony.
Összességében minél alacsonyabb a nyugalmi pulzus, annál jobb, hiszen ez annak a jele, hogy szívizmaink megfelelő állapotban vannak.
Szív és érrendszer
Ha azonban a nyugalmi pulzus értéke tartósan feletti, akkor szintén hasznos lehet egy orvosi kivizsgálás. Pulzusunkat megmérhetjük például automata vérnyomásmérő készülékkel, valamilyen aktivitásmérő okoseszközzel, de akár az ujjunk és egy óra is elég lehet.
Mutató- és középső ujjunk ujjbegyével enyhén nyomjuk meg ellenkező oldali csuklónk belső felszínét a hüvelykujj alatt, így érezhetővé válik, ahogy szívünk áramoltatja a vért. Számoljuk magunkban fél percig az ütések számát, az így kapott összeget pedig szorozzuk be kettővel, hogy megkapjuk a percenkénti pulzusszámot.
EXTRA AJÁNLÓ
Tegyük próbára testünket mozgással Pulzusunk alakulását számos tényező befolyásolhatja, így például fizikai aktivitás hatására rögtön magasabb fokozatba kapcsol szívünk annak érdekében, hogy kellő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el aktívan dolgozó szöveteinket. Magyarán nem meglepő, ha intenzív testmozgás közben felpörög a percenkénti pulzusszám, sokat elárulhat ugyanakkor állóképességünkről, hogy miután megpihenünk, mennyi időn belül lassul vissza szívverésünk. Azok pulzusa, akik igazán edzettek, a leállás utáni egy percen belül is már jelentősen lecsökken a csúcsteljesítmény közbeni értékhez képest.
Ezzel szemben azoknál, akik nem végeznek rendszeresen testmozgást, úgymond nincsenek hozzászokva az intenzív megterheléshez, akár 10 percet is igénybe vehet, mire megnyugszik a szervezetük. Ha pedig a pulzus 10 perc elteltével is még mindig nagyon magas, úgy előfordulhat, hogy az edzetlenségen túl egyéb tényezők is meghúzódnak a háttérben, amelyek kivizsgálást igényelhetnek. Ez is érdekelheti.
