Magas vérnyomás standard kezelés. Magas vérnyomás Magas vérnyomás standard a klinikán

Mi az orvostudományi visszalépés? Fordította: Czárán Judit Ami újabb, az gyakran nem eléggé tesztelt, esetleg hatástalan, de az is lehet, hogy emellett veszélyes is. A Google adatkezelési elvei Az ember természetesnek tartja, hogy az orvosi terápiák idővel változnak, fejlődnek. A rossz kezeléseket jó kezelések, a jókat még jobbak váltják fel. Az arzén helyett például jöttek az antibiotikumok, a fogak közé szorított fapálca helyett pedig a fájdalomcsillapítás.

Az utóbbi időben azonban a változások meglepő irányt vettek. Aki olvassa a prosztatarák szűréssel, a negyven feletti nők mammográfiás szűrésével, a hormonpótlással, a koleszterincsökkentő gyógyszerek használatával és a szívkoszorúér betegeknél alkalmazott sztent beültetésekkel kapcsolatos legújabb híreket, annak az lehet az érzése, hogy szó sincs egyenes vonalú fejlődésről.

A szokásos praktikákat sokszor nem jobb, hanem hatástalan kezelésekkel helyettesítik. Olyanokkal, amelyek néha többet ártanak, mint használnak. Az embernek sokszor az az érzése, hogy a kezelés, amit kap, szemfényvesztés. És ez időnként így is van.

A jelenséget "orvostudományi visszalépésnek" nevezik. A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg Ahelyett, hogy a jó orvosi gyakorlatokat jobbakkal váltanák fel, ahogy ez elvárható lenne, a régieket olyan újakkal cserélik fel, amelyek egyáltalán nem bizonyulnak jobbnak a korábbiaknál.

Lehet, hogy valaki erre azt mondja, hogy a tudomány már csak ilyen. Az egyetemen is azt tanítják, hogy a tudományos kutatások lényege az, hogy felállítunk egy hipotézist, és aztán teszteljük annak helyességét.

És ez így is van. De mi van akkor, ha egy hatékonynak feltételezett kezelésbe több millió embert bevonnak, és dollármilliárdokat költenek rá még az előtt, hogy elvégeznék a megfelelő tudományos vizsgálatokat?

Magas vérnyomás - hipertónia

Azokból ugyanis nem meglepő módon sokszor az derülne ki, hogy a hipotézis helytelen volt, a kezelés pedig, amit közben már használnak, hatástalan vagy káros. Vannak betegek, akiknek a kórtörténete különösen jól példázza az orvostudományi visszalépést.

Vegyük például az 57 éves Samuel Jones esetét, akinek ben volt egy szívinfarktusa. Bevitték a kórházba, ahol megkapta a standard orvosi kezelést, amibe akkoriban egy, a szívritmus szabályozására szolgáló flekainid nevű gyógyszer is beletartozott.

Az as évek végén és az es évek elején a flekainidet és annak származékait széles körben használták az extra szívütések úgynevezett korai kamrai összehúzódások, másként PVC-k elfojtására. A gyógyszer használata mögött álló logika támadhatatlan: A PVC-k ugyanis gyakran okoznak hirtelen halált. Minél többször fordul elő valakinél, annál nagyobb a valószínűsége, hogy meghal.

A flekainidnél pedig nincs hatékonyabb szer a PVC elnyomására. Hogyne lenne életmentő a használata! Voltak kardiológusok, akik annyira bíztak a szerben, hogy nem is engedték meg a betegeiknek, hogy részt vegyenek a gyógyszer tesztelésében, amelyek során a dolog természetéből fakadóan a betegek egy része random módon placebot kap flekainid helyett. Hogy számoltak volna el a lelkiismeretükkel, ha éppen az ő betegüket fosztották volna meg ettől az életmentő gyógyszertől?

Csak sajnos kiderült, hogy a flekainid magas vérnyomás standard kezelés működik. Szívritmuszavar Szuppressziós Vizsgálatból angol rövidítés CAST az derült ki, hogy a flekainid és társai a várakozásoknak megfelelően ugyan csökkentették a PVC-t, viszont növelték a betegek halálozási kockázatát.

Ami lesújtó eredmény volt, és nemcsak a szívinfarktuson átesett betegek terápiáját változtatta meg, hanem azt is, ahogy az orvosi kezelésekről általában gondolkodunk. A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg A CAST-nak az volt a tanulsága, hogy még a leggondosabb érvelés és a legjobb tudományos modell sem garantálja, hogy egy gyógyszer vagy eljárás a klinikai gyakorlatban is hatékonynak fog bizonyulni.

Ami a laboratóriumban, a számítógépen vagy akár a legokosabb kutató agyában működik, az a betegnél nem biztos, hogy működni fog.

A magas vérnyomás betegség gyakorisága, a vérnyomás mérése, diagnosztikája

Ám ma, 20 évvel később még mindig vannak orvosok és kutatók, akik nem tanultak a leckéből. Vegyünk egy másik gyógyszert, amit magas vérnyomásra írnak fel. Bár a legtöbb magas vérnyomásban szenvedő embernek semmilyen tünete nincs, kétségtelen, hogy a hipertenzió nagymértékben növeli a sztrók, a szívbetegségek és a halál kockázatát. Azok, akiknek természettől alacsony a vérnyomásuk, tovább élnek, és bizonyos vérnyomáscsökkentő szerek szedésével is csökkenthető magas vérnyomás standard kezelés halálozási kockázat.

Az egyik első szer, amivel a magas vérnyomást kezelték, az atenolol volt. A beta-blokkolók közé tartozó atenolol drámai mértékben csökkentette a vérnyomást, és évtizedeken keresztül élvezte az ún.

Miután már 20 éve használták az atenololt vérnyomáscsökkentésre, megjelentek az ún. LIFE vizsgálat eredményei. Ebben összehasonlították az atenololt egy újabb gyógyszerrel, a lozartánnal, és kiderült, hogy akik a lozartánt szedik, ritkábban kapnak sztrókot és tovább éltek, mint az atenololt szedők. Elsőre úgy tűnt, hogy megjelent a piacon egy jobb vérnyomáscsökkentő, amely helyettesítheti majd az hányan szenvednek magas vérnyomásban. Csak az volt kicsit meglepő, hogy mindkét szer azonos mértékben csökkentette a vérnyomást.

A kérdés az volt, hogy a lozartán azért győzte-e le az atenololt, mert a lozartán jobb, vagy azért, mert az atenolol valójában hatástalan. Bár a vérnyomást valóban csökkentette, a halálozás, illetve a szívinfarktus kockázatára nem volt hatással.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg Emésztgessük ezt egy kicsit. Ugye, nem a vérnyomás csökkentése volna a lényeg, hanem a következményei -sztrók, infarktus - kivédése. Egy olyan gyógyszer, amelyet széles körben használtak, amelyet az orvosi kezelések standardjának tekintettek el, amely sok millió dollárt jövedelmezett a gyártóinak, egyetlen nappal sem hosszabbította magas vérnyomás standard kezelés az életet.

Egy új vizsgálatból meg az is kiderült, hogy egy másik béta-blokkoló, a metoprolol sem jobb az atenololnál. Aki béta-blokkolót szedett a magas vérnyomására, annak pár százalékkal talán csökkent a sztrók-kockázata, de összességében semennyivel sem hosszabbodott meg az élete. Most csak a magas vérnyomásról beszélünk. Aki szívelégtelenségben szenved, annak tényleg szüksége van carvedilolra vagy metoprolol-szukcinátra! És ha a gyógyszerezés lenne az egyetlen, amiben a modern orvoslás hibákat követ el, akkor még szerencsésnek magas vérnyomás standard kezelés magunkat.

De van egy sor más orvosi eljárás is, amelyeket évtizedek óta alkalmaznak a szakemberek, őrületes pénzeket keresnek vele, pedig bizonyítottan nem működnek. Vegyünk egy másik példát. Anthony Baker, egy 55 éves autószerelő aktív embernek tartja magát. Egy garázsban dolgozik, és szinte egész nap talpon van. Egy ideje azonban Anthony komolyabb fizikai terhelés hatására fájdalmat érez a mellkasában.

Ez a "nyomás" azonban öt perc pihenés után elmúlik. Az orvos aggódik, hogy Anthony talán koszorúér-betegségben szenved, és a tüneteit angina pectoris okozza.

Magyar Hypertonia Társaság On-line

A vizsgálatból az derül ki, hogy Anthonynak szűkület van az egyik koszorúerében. Az orvos a következő hétre szerez neki időpontot egy kardiológushoz. Anthony a kardiológusnál beszámol arról, hogy legutóbb akkor is érezte a szorítást a mellkasában, amikor hétvégén a kutyáját sétáltatta.

A kardiológus beutalja Anthonyt egy érfestéses vizsgálatra. A kardiológus egy másik gyógyszert ír felír neki, egy klopidogrél nevű vérhígítót.

Magas vérnyomás - Újpesti Terápia és Életmód Centrum

Egy héttel később Anthony visszamegy a háziorvosához, és elégedetten újságolja neki, hogy annak ellenére, hogy előző nap rengeteg havat lapátolt el a ház elől, ma jobban érzi magát, mint az utóbbi években bármikor. A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg Ezek szerint a kardiológus meggyógyította Anthonyt?

Hiszen Anthony most sokkal jobban érzi magát.

Önnek talán még az is megfordul a fejében, hogy nem sokon múlhatott a magas vérnyomás standard kezelés élete. Hogy ha nem nyitják meg az artériáit, talán már szívinfarktust kapott volna. És hogy a sztentnek köszönhetően Anthony tovább fog élni, így a De mit szólna, ha azt mondanám, hogy Anthonynak semmivel sem csökkent a kockázata, hogy szívinfarktust kapjon? És ha ehhez még azt is hozzátenném, hogy Anthony egy nappal sem fog tovább élni a sztenttel?

És ami a legaggasztóbb, lehet, hogy a sztent ellenére 12 hónapon belül a mellkasi fájdalmai is visszatérnek majd. Akkor mi volt haszna a beültetésnek?

Hosszan sorolhatnánk azokat az orvosi beavatkozásokat, amelyeknek a hatékonyságát nem ellenőrizték megfelelő tudományos módszerekkel. A csigolyaplasztika egy másik jó példa erre. A csontritkulás miatt összeroppant csigolyák krónikus hátfájáshoz vezethetnek. Az es években néhány radiológusnak támadt egy briliáns ötlete: orvosi cementet kell fecskendezi a megroppant csigolyába.

Azáltal, hogy a csigolya visszanyeri eredeti alakját, megszűnik az idegekre gyakorolt nyomás, így a fájdalom megszűnik.

Miután néhány magas vérnyomás standard kezelés páciensen elvégezték a vertebroplasztikának nevezett beavatkozást, maguk a módszer kitalálói is meg voltak döbbenve az eredményen. A betegek azonnal jobban lettek. A páciensek és az orvosok meg voltak győzve. Az elkövetkező években több tízezer ember vetette alá magát a procedúrának, és az évtized végére a vertebroplasztika milliárdos üzletté vált.

Ugyan előfordultak komplikációk - nagy ritkán olyan helyre került a cement, ahova nem kellett volna - de összességében az eljárás nagyon hatékonynak tűnt. A vizsgálatban beteg vett részt.

A betegek felén elvégezték a vertebroplasztikát.

1. Magas vérnyomás fogamzásgátló miatt
2. Dr. Székely Dániel, Author at Kék Bagoly Állatorvosi Rendelő és Patika
3. Magas vérnyomás és glaukóma kezelése
4. Fejfájás magas vérnyomás okai

A másik felét magas vérnyomás standard kezelés bevitték a műtőbe, de az ő csontjukba sós vizet fecskendeztek. Mindkét csoport - a vertebroplasztikát kapók és a látszateljáráson átesettek - ugyanolyan mértékű javulásról számolt be.

Vagyis kiderült, hogy a vertebroplasztika valójában placebo. Ez önmagában talán még nem mindenkit győz meg arról, hogy a vertebroplasztika fölösleges. Hiszen kit érdekel, hogy a javulás csak az ember fejében történik-e, ha a dolog működik?

A látszateljárás annál jobb volt, mintha semmit sem csináltak volna. A baj csak az, hogy a beavatkozás költséges és vannak kockázatai vagy maga a beavatkozás rejt kockázatokat, vagy az, hogy miatta nem kerül sor időben tényleg hatékony kezelésre. Szögezzünk le, hogy az a beavatkozásonkénti gyakran több ezer dollár, amibe a vertebroplasztikában használt cement kerül, ablakon kidobott pénz.

Hiszen a sós víz ugyanúgy megteszi. Ha orvostudományi visszalépés gyógyszerekkel vagy orvosi eljárásokkal kapcsolatos, akkor csak azokat érinti, akik szerencsétlenségükre már úgyis betegek. De ha ez a prevenció vagy a szűrések területén történik, akkor azt egészséges emberek milliói szenvedik meg. Az elmúlt öt évben két fontos közegészségügyi projektről, a mellrákszűrésről és a prosztatarákszűrésről derült ki, hogy többet ártanak, mint használnak. Nézzük először a mammográfiát.

Napi doktor: A magas vérnyomás

A korábbi ajánlások arról szóltak, hogy ebben a korcsoportban a nők kétévente vessék alá magukat egy ilyen vizsgálatnak.

Az új ajánlások szerint azonban egyáltalán nem kell ilyen szűrésre járniuk. A fordulat sok embert nagyon feldühített.